V E L E M E N Y E K
En csak mondom a magamet, irjon majd aki eggyet ert, az is irhat aki nem . . .
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
olvasatok, nezzetek, filmet zenet, keresetek
26.12.2009
Ma kezdem, karacsony masadik napjan, gondolom lesznek majd temak, amik masokat is erdekelnek, de ha nem az sem baj, az is jo, vagy legellabis nekem, megnyugtato , hogy elmondhatom.
27.12.2009
Ma egesz nap probalkoztam, mig vegre ugy gondolom hogy megtudom nyitni a honlapomat, kivancsian varom hogy megy majd tovabb.
28.12.2009
Most azon torom a fejem, hogy mi volna jo, hiszem, sot biztosantudom, hogy a jelen, nem ad biztonsagot nekem.
29.12.2009
Egy uj nap talan uj remenyt iger. Jo volna valamit kezdeni, mar nagyon unalmas ez az ujvilag, eggyre unalmasabb. Elveszett az ertelem, en azt tanultam jo sokat es elhittem megvoltam gyozodve hogy ez a helyes, hogy tegyuk a dolgunkat a legjobbtudasunk es lehetosegeink szerint . " hirdesuk, itt nem ervenyesul mas, csak aki alkot, aki munkas " . Nehez elfogadni, hogy ma mindez csak utopia, legelab is nincs eselye az uralkodo mafia ellen.
30.12.2009
Ez van ezt kell szeretni.
31.12.2009
Boldog ujevet mindenkinek !
01.01.2010
Türelem, te a birkák s a
Szamarak dicső erénye,
Tégedet tanuljalak meg?
Menj a pokol fenekére!
------------------------------
Türelem, te... nem tudom, mi?
Mint gyülöllek, mint utállak!
Mert ahol van kezdeted, ott
Vége van a boldogságnak.
Oh a föld boldog lehetne,
Hogyha rajta te nem volnál,
S míg te rajta lész, mindaddig
Megmaradunk a nyomornál.
El veled, te élet átka,
El veled, le a pokolba!
Nyeljen el, ki rút pofádat
Erre a szép földre tolta!
03.01.2010
Igazságért küzdök, tudom, hogy hiába;
De ha harcba szólít szívem minden vágya,
Mit tehetek róla? Tán az örök végzet
Rótta rám e kínos, bús kötelességet
S én csak mint vak eszköz teljesítem s várom,
Mig kidülök s lesz más, ki helyembe álljon
09.01.2010
Ajanlok vizorakat, a legjobb minosseg, elfogadhato aron, van minossegi valasztek, ar aranyosan, barmilyen meret, nemet vizorak, ervenyes, hazai hitelesitesekkel. Ugyan akkor vallalom a kozveteitest szereleshez es minden mast ami vele jar. Kulonosen erdekelne ha nagyobb tetelre volna szukseg, ebben az esetben elerheto ar kedvezmeny. Erdeklodjon, jo volna ha mindenki jol jarna !
10.01.2010
Én Istenem, legyek vidám,
ma minden gondot tûzre vessek.
Nyújtsam ki kincstelen kezem
s szegényen is nagyon szeressek
26.01.2010
Jo volna tudni mit hoz a holnap ! En beleszullettem egy vilagba, most ugy erzem, hogy az megis csak egy fejletteb tarsadalmi rend volt, amelynek a nagyon sok hibaja mellet az volt a fo celkituzese, hogy neveljen, a szo szoszoros ertelmeben, ezt tobbek kozott ma ugy hivjak - diktatura - , aztan jott a hires rendszer valtas, akiknek budos volt a munka, most nagyon orulnek neki, a nephulyitesre alapszik, a managgerek ( ersd " gazemberek") birodalma. Masok azt mondjak, kapitalizmus, demokracia, jogallam, en azt mondom hogy legfennebb, feudalizmus, hisz mi onnan leptunk a nepi demokraciaba, es oda tertunk vissza, minden rossz tulajdonsagat felfokozva. A kapitalizmus, azis valami, de oda meg elkell jutni, messzebb van mint Mako Jeruzsalamtol.
En igy ertem a dolgokat, es ugy gondolom hogy nem is vagyok olyan hulye mint ahogy azt egyesek gondoljak.
12.02.2010
Azon gondolkodtam hogy tulajdon keppen mi a celotok, mert penzt keresni en is szeretnek, csak ugy ni, de nem tartanam, vagyis nem tartom helyesnek, hogy az aki nem termel javaket vagy nem szolgaltat valos ertekeket a tarsadalomnak aminek resze, amiben el, penzt kapjon. Sot, egyaltalan nem ertem, hogy az ilyenek miben latjak az elet ertelmet, miert is elnek. Vagy ugy gondoljak, hogy a nephulyites is lehet eletcel, mar ha a torveny nem is tiltja, sajat magunk erkolcsi normakhian, szerintem csak, egy ertelmetlen, ures eletet elhetunk. Ugy hogy kapara, kaszara, munkara, alkotora, remelem ertheto, vagy ha nem hat nagyon sajnalom.
Mondd, mit érlel annak a sorsa,
akinek nem jut kapanyél;
kinek bajszán nem billeg morzsa,
ki setét gondok közt henyél;
ültetne krumplit harmadába
s nincs szabad föld egy kapa se,
s csomókban hull a hajaszála
s nem veszi észre maga se?
Mondd, mit érlel annak a sorsa,
akinek öt holdja terem;
lompos tyúkja kárál a torsra
s gondjai fészke a verem;
s igája nem zörög, sem ökre
nem bőg elnyújtva - nincs neki -
s mélyéről párolog a bögre,
ha kis családját eteti?
Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki maga él, maga keres;
levesének nincs sava-borsa,
hitelt nem ád a fűszeres;
egy tört széke van, hogy begyújtson,
repedt kályháján macska ül,
ritmust lóbál az ajtókulcson,
néz, néz, s lefekszik egyedül?
Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki családjáért dolgozik;
veszekszenek, kié a torzsa,
és csak a nagy lány néz mozit;
a nő mindíg mos - lucsok holtja -
szájíze mint a főzelék
s a szigor a lámpát ha eloltja,
csend fülel, motoz a setét?
Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki a gyár körül őgyeleg;
helyén a kapszlit nő kapdossa
s elfakult fejű kisgyerek;
s a palánkon hiába néz át,
hiába cipel kosarat,
szatyrot, - ha elalszik, fölrázzák
s lebukik, hogyha fosztogat?
Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki sót mér, krumplit, kenyeret,
hozomra, újságpapirosba
s nem söpri le a mérleget;
s ritkás fény közt morogva rámol
- az adó hosszú, nagy a bér -
s mi haszna sincs, hiába számol
többet a petróleumért?
S mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki költő s fél és így dalol;
felesége a padlót mossa
s ő másolás után lohol;
neve, ha van, csak áruvédjegy,
mint akármely mosóporé,
s élete, ha van élte még egy,
a proletár utókoré?!
19.02.2010
A vilag olyan amilyen, mi formaljuk akik itt vagyunk, lehet sokal jobb is csak akarnunk kell, semmikep nem fel adni vagy varni paszivan, hogy majd csak lessz valahogy ;
Ady Endre:
Proletár fiú verse
Az én apám reggeltől estig
Izzadva lót-fut, robotol,
Az én apámnál nincs jobb ember,
Nincs, nincs sehol.
Az én apám kopott kabátú,
De nekem új ruhát veszen
S beszél nekem egy szép jövőről
Szerelmesen.
Az én apám gazdagok foglya,
Bántják, megalázzák szegényt,
De estére elhozza hozzánk
A jó reményt.
Az én apám harcos, nagy ember,
Értünk ad gőgöt és erőt,
De önmagát meg nem alázza
A pénz előtt.
Az én apám bús, szegény ember,
De ha nem nézné a fiát,
Megállítná ezt a nagy, földi
Komédiát.
Az én apám, ha nem akarná,
Nem volnának a gazdagok,
Olyan volna minden kis társam,
Mint én vagyok.
Az én apám, ha egyet szólna,
Hajh, megremegnének sokan,
Vígan annyian nem élnének
És boldogan.
Az én apám dolgozik és küzd,
Nála erősebb nincs talán,
Hatalmasabb a királynál is
Az én apám.
--------------------------------------------------------------------------------
Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!
01.03.2010
En ugy gondolom hogy csakis ugy lessz rend a vilagban, ha sikerul mindenkit a tiszteseges utra terelni, ha sikerul minden regi es uj gazdagot elszamoltatni, ha a tarsadalom a valos ertekeket sikeresen dijazza, ha mindent ami csalas, amitas megvetunk, ha ossze fogunk es nem engedjuk hulyiteni magunkat, ha mi magunk nem hulyitunk masokat,lehet hogy utopianak tunik vagy talan az utopiat a szoszoros ertelmeben ugyanscak azok talaltak ki akik hirdetik a demokraciat, a jogallamot, akik azt allitjak hogy a torveny ellott mindnyajan egyenlok vagyunk, de persze ok csak ugy fogadjak el az egesszet, ha ok dontik el hogy melyikbol, kinek menyi jar.-,s csak addig amig biztosak benne hogy a tomeg az egyenlo " de ok meg egyenlobek !
Petôfi Sándor összes költeményei - Versek 1847 [1/10]
"Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!
És addig? addig nincs megnyugvás,
Addig folyvást küszködni kell. -
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe."
Petôfi Sándor összes költeményei - Versek 1847 [1/10]
 |
 |
Miért vagy oly kevély, te palota?
Uradnak fényében kevélykedel?...
Azért van rajta gyémánt, hogy szive
Mezítelenségét takarja el.
Szakítsd le a cafrangokat,
Mit rá szolgája aggatott,
S nem ismersz isten munkájára,
Oly nyomorúság marad ott.
S hol vette gazdád ama kincseket,
Mik semmiből őt mindenné teszik?
Ott, hol a héja a kis madarat,
Mit szétszakít, melynek vérén hizik.
A héja vígan lakomáz,
S szomszéd bokornak fészkiben
Madárfiúk zokognak, várván
Anyjokra, mely meg nem jelen.
Fitogtasd csak, te gőgös palota,
Az orzott kincsek ragyogásait,
Ragyogj csak, ugysem ragyogsz már soká,
Meg vannak már számlálva napjaid.
S kivánom, hogy minél elébb
Láthassam omladékodat,
S hitvány lakóid összezúzott
Csontját az omladék alatt! - -
S te kis kunyhó a magas palota
Szomszédságában, mért szerénykedel?
Miért bújtál a lombos fák mögé,
Azért-e, hogy inséged födjed el?
Fogadj be, kis sötét szoba;
Nekem nem kell szép öltözet,
De szép szív... s a sötét szobákban
Találni fényes szíveket.
Szent a küszöb, melyen beléptem én,
Oh szent a szalmakunyhók küszöbe!
Mert itt születnek a nagyok, az ég
A megváltókat ide küldi be.
Kunyhóból jő mind, aki a
Világnak szenteli magát,
S a nép mégis mindenfelől csak
Megvetést és inséget lát.
Nem féljetek, szegény jó emberek,
Jön rátok is még boldogabb idő;
Ha mult s jelen nem a tiétek is,
Tiétek lesz a végtelen jövő. -
A földre hajtom térdemet
E szűk, de szent födél alatt:
Adjátok rám áldástokat, s én
Rátok adom áldásomat!
Petofi Sándor: Akasszátok fel a királyokat! Lamberg szivében kés, Latour nyakán Kötél, s utánok több is jön talán, Hatalmas kezdesz lenni végre, nép! Ez mind igen jó, mind valóban szép, De még ezzel nem tettetek sokat - Akasszátok föl a királyokat! Kaszálhatd a fut világvégeig, Holnap kino az, ha ma lenyesik; Tördelheted le a fa lombjait, Ido jártával újra kivirít; Tövestül kell kitépni azokat - Akasszátok föl a királyokat! Vagy nem tanúltad még meg, oh, világ, Gyülölni méltóképpen a királyt? Oh, hogyha szétönthetném köztetek Azt a szilaj veszett gyülöletet, Mitol keblem, mint a tenger, dagad! - Akasszátok föl a királyokat! Szívöknek minden porcikája rosz, Már anyja méhébol gazságot hoz, Vétek, gyalázat teljes élete, Szemétol a levego fekete, S megromlik a föld, melyben elrohad - Akasszátok föl a királyokat! Ezerfelé bús harcmezo a hon, Arat rajt a halál irtóztatón, Itt egy falu, amott egy város ég, Százezerek jajától zúg a lég; S halál, rablás mind a király miatt - Akasszátok föl a királyokat! Hiába ömlik, hosök, véretek: Ha a koronát el nem töritek, Fejét a szörny ismét fölemeli, S akkor megint elol kell kezdeni. Hiába lenne ennyi áldozat? - Akasszátok föl a királyokat! Mindenkinek barátság, kegyelem, Csak a királyoknak nem, sohasem! Lantom s kardom kezembül eldobom, A hóhérságot majd én folytatom, Ha kívülem rá ember nem akad - Akasszátok föl a királyokat!
03.04.2010
... en nem tudom mi ez de jo nagyon,
elrevedezni nehany szavadon,
ugy simogatja szivemet szavad,
mint marciusi szel a sirokat ...
Ez most ugy tunik hogy jo, ugytunik megnyugtato ! Olyan hevvel megy a nephulyites, hogy neha szukseget erzem, hogy bizonyitsam magamnak, hogy en meg, en vagyok !
15.05.2010
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 8
Tegnapi: 4
Heti: 12
Havi: 16
Össz.: 91 229
Látogatottság növelés
V E L E M E N Y E K - © 2008 - 2026 - sandor-velemenyek.hupont.hu