na  most  nem  tudom  hol  van  a  regi,  vagyis  amit  eddig  irtam,  de  remelem  vissza  hozom,  addig  is  probalkozom  uj dolgokkal

 

 

 

"Nincs alku - én hadd legyek boldog!
Másként akárki meggyaláz
s megjelölnek pirosló foltok,
elissza nedveim a láz. "

-----------------------------------------------

"Én túllépek e mai kocsmán,
az értelemig és tovább!
Szabad ésszel nem adom ocsmány
módon a szolga ostobát. "

-----------------------------------------------

 

 

---

 

  most  en 60-evesen

 

 

nem  megy  tovabb,  nem  tolti  az  ujabb kepeket

 Itt  folytatnam  ha  lahet,  ma  2010  julius  31.  van,  ma  38 eve  hogy  elkezdtem  hivatalosan  dolgozni  a  szakmamban,  reg  volt . . .

"Az életet, ím, megjártam;
Nem azt adott, amit vártam:
Néha többet,
Kérve, kellve, kevesebbet "

 

"Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam s bevert sárral:
Nem pöröltem, -
Félreálltam, letöröltem"

 

 

 

2009.  ev,  karacsonyfa

 

  

  Arany János -

 

Szöveggyűjtemény

EPILOGUS

Az életet már megjártam.
Többnyire csak gyalog jártam,
Gyalog bizon’...
Legfölebb ha omnibuszon.

Láttam sok kevély fogatot,
Fényes tengelyt, cifra bakot:
S egy a lelkem!
Soha meg se’ irigyeltem.

Nem törődtem bennülővel,
Hetyke úrral, cifra nővel:
Hogy’ áll orra
Az út szélin baktatóra.

Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam s bevert sárral:
Nem pöröltem, -
Félreálltam, letöröltem.

Hiszen az útfélen itt-ott
Egy kis virág nekem nyitott:
Azt leszedve,
Megvolt szívem minden kedve.

Az életet, ím, megjártam;
Nem azt adott, amit vártam:
Néha többet,
Kérve, kellve, kevesebbet.

Ada címet, bár nem kértem,
S több a hír-név, mint az érdem:
Nagyravágyva,
Bételt volna keblem vágya.

Kik hiúnak és kevélynek -
Tudom, boldognak is vélnek:
S boldogságot
Irígy nélkül még ki látott?

Bárha engem titkos métely
Fölemészt: az örök kétely;
S pályám bére
Égető, mint Nessus vére.

Mily temérdek munka várt még!...
Mily kevés, amit beválték
Félbe’-szerbe’,
S hány reményem hagyott cserbe’!...

Az életet már megjártam;
Mit szivembe vágyva zártam,
Azt nem hozta,
Attól makacsul megfoszta.

Egy kis független nyugalmat,
Melyben a dal megfoganhat,
Kértem kérve:
S ő halasztá évrül-évre.

Csöndes fészket zöld lomb árnyán,
Hova múzsám el-elvárnám,
Mely sajátom;
Benne én és kis családom.

Munkás, vídám öregséget,
Hol, mit kezdtem, abban véget...
Ennyi volt csak;
S hogy megint ültessek, oltsak.

Most, ha adná is már, késő:
Egy nyugalom vár, a végső:
Mert hogy’ szálljon,
Bár kalitja már kinyitva,
Rab madár is, szegett szárnyon?

 

Ma  2010 augusztus  6,  megszuletett, Agika, Enyedi Agika,  o  a  legujabb  kisunoka,  Ujfeherton  lakik,  a  Martika  kicsilanya,  majd  lesznek  kepek  is,  remeljuk  hamarosan .

 

 

 

 

O  a  Martika  meg  szules  elott

O  a Zoltan,  Martika,  kozepso  fia,  a 8. osztalyos  ballagas

 Martika,  egy  korabbi nagyon  klasz -kepe

„Az életet adja, adja,
egyszerre csak abbahagyja.”

 

Szabo Lorincz; Loci verset ir

 

Ünnep előtt volt. Kint a kertben
húsvéti bárány bégetett,
most borult virágba az alma,
a barackfa már vetkezett,

én meg épp versbe igyekeztem
fogni életet és halált,
mikor egyszerre nyílt az ajtó,
jött Lóci és elémbe állt

s megszólalt: – Apu, verset írtam!
– De hisz még nem tudsz írni, te!
– Nem is írtam, csak kigondoltam.
– No, halljuk. – Hát figyelj ide, –

szólt Lóci, azzal nekikezdett
s két sorban elmondta a verset:
„Az életet adja, adja,
egyszerre csak abbahagyja.”

Én nagyot néztem: – Ki? Kiről szól
a versed? Ennyi az egész?
– Hát az istenről, az a címe! –
magyarázta a gyerek; és:

– Nem kéne még valami hozzá?
kérdeztem én kiváncsian.
– Nem hát, – felelt ő, – ez az élet,
ebben már minden benne van.

– Benne van, jól van, igazad van,
szép a vers, menj és játssz tovább! –
Szinte ijedten csókoltam meg
Lóci hatéves homlokát…

Ő elrohant… Kint ragyogott a
tavasz, a bárány bégetett
s én eltünődve ezt a verset
írtam a magamé helyett.

Misztrál: Lóci verset ír

 

 

 

 

 

Szabo Lorincz ; Az Egy almai

 

 

Szabó Lőrinc: Az Egy álmai

 

 

 "A zajgó, zsibongó tömeg. Elhömpölyög, sietve megy, És alig látni valakit, Akiben békesség lakik. S hátra-tett kézzel lépegetve, Fölbámulna a kék egekbe."

 

Oldal: folytatas-kepek-idezetek
V E L E M E N Y E K - © 2008 - 2026 - sandor-velemenyek.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat